A nedves, dohos fal nem csupán esztétikai probléma: a falazatba jutó víz károsíthatja a vakolatot, ronthatja az épületszerkezet állapotát, és kedvezhet a penészesedésnek is. Ha az épület eredeti szigetelése hiányzik, megsérült, vagy már nem tölti be megfelelően a szerepét, az utólagos vízszigetelés segítségével a nedvesség útja célzottan elzárható.
Miért válhat szükségessé az utólagos vízszigetelés?
Régebbi épületeknél gyakori, hogy a falazat és a talaj között nincs megfelelő vízszigetelő réteg, más esetekben az évtizedekkel korábban kialakított szigetelés károsodott. A porózus falazóanyagok a talajból kapilláris úton képesek felszívni a nedvességet, ami egyre magasabbra juthat a falban.
A problémára több jel is felhívhatja a figyelmet:
- elszíneződött, nedves falszakaszok jelennek meg;
- felhólyagosodik vagy leválik a festék és a vakolat;
- sókivirágzás látható a fal felületén;
- dohos szag érezhető;
- megjelenik a penész;
- a fal alsó része tapintásra is nyirkos.
Ilyenkor önmagában a festés vagy a sérült vakolat cseréje nem elegendő. Ha a nedvesség utánpótlása továbbra is fennáll, a látható tünetek ismét jelentkezhetnek. A vízszigetelés feladata ezért nem egyszerűen a nyomok eltakarása, hanem a víz falazatba történő bejutásának vagy továbbhaladásának megakadályozása.
Falak utólagos vízszigetelése injektálással
A falak utólagos vízszigetelése többféle technológiával végezhető, amelyek közül az injektálás a legmodernebb. Ennek során meghatározott kiosztásban furatok készülnek a falazatban, majd ezekbe megfelelő szigetelőanyagot juttatnak. Az anyag a fal szerkezetében olyan vízzáró réteget alakít ki, amely gátolja a nedvesség kapilláris felszívódását.
A kivitelezési módot mindig a fal típusa, vastagsága, szerkezete és nedvességi állapota alapján célszerű kiválasztani. Más eljárást igényelhet egy hagyományos téglafal, egy vastag kőfal vagy egy vegyes falazat.
Miért fontos a fal teljes keresztmetszetének kezelése?
A megfelelő utólagos vízszigetelés egyik lényeges szempontja, hogy ne csak a fal látható felületét kezeljék. Egy felületi bevonat bizonyos helyzetekben elfedheti a nedvesedés jeleit, ám a fal belsejében továbbra is jelen lehet a víz. Ha annak útját nem sikerül megszakítani, a nedvesség a magasabb falszakaszok felé vándorolhat.
Ezért a nedvesség elleni szigetelésnél a falazat teljes keresztmetszetében létrehozott vízzáró rétegre van szükség. Az injektálás egyik előnye éppen az, hogy a beavatkozás a szerkezet belsejében történik, így nincs szükség a fal bontására.
Az állapotfelméréssel kezdődik a munka
Nem minden nedves fal mögött áll ugyanaz az ok. A kapillárisan felszálló talajnedvesség mellett csőtörés, szivárgás, csapadék, páralecsapódás vagy más épületszerkezeti hiba is okozhat hasonló tüneteket, emiatt az utólagos vízszigetelés előtt fontos a falazat állapotának felmérése.
A műszeres falnedvesség-mérés, valamint a páratartalom és a hőmérséklet ellenőrzése segítséget nyújt a probléma pontosabb meghatározásához. Az eredmények és a falazat tulajdonságai alapján kiválasztható az alkalmazandó technológia, az injektálás módja és a szükséges beavatkozás mértéke.
Ne várja meg, amíg tovább romlik a fal állapota!
A tartósan nedves falazat állapota magától jellemzően nem javul. A vakolat ismételt javítása és a rendszeres újrafestés csak ideiglenesen tüntetheti el a látható jeleket, ha a nedvesség forrása változatlan marad. A szakszerű vízszigetelés ezzel szemben a nedvesedés okának kezelésére irányul.
Ha vizesedést, sókivirágzást, málló vakolatot vagy dohosodást tapasztal, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken, és kérjen árajánlatot!
